Taizéi-i Imaközösség


TAIZÉ – FRANCIA TELEPÜLÉS Burgundia déli részén, ahol 1940-ben egy kicsiny ökumenikus közösség született a keresztények közötti kiengesztelődés jegyében. A Roger testvér (†2005) által alapított nemzetközi szerzetesközösségben a testvérek egész életükre szóló fogadalommal kötelezik el magukat anyagi és lelki közösségre, nőtlenségre és teljes egyszerűségre. Ma a közösség mintegy száz testvért számlál, katolikust és különböző protestáns felekezetűt egyaránt, akik több mint 25 különböző országból származnak.

 A közösség mára minden évben több ezer zarándokot fogad, az odaérkezők egymással és a közösség tagjaival 1-2 hetes bensőséges együttlétet élhetnek át.

A mindennapi élet középpontjában Taizében a napi háromszori közös imádság áll. A testvérek semmilyen ajándékot vagy adományt nem fogadnak el, saját munkájukból tartják fenn magukat. Közülük néhányan a világ legszegényebb részein kis csoportokban (fraternitás) élnek.
Az 1950-es évek végétől kezdve sok ezer fiatal keresi föl Taizét, hogy részt vegyen az egyhetes találkozókon, az imádságokon és a kiscsoportos beszélgetéseken. A taizéi testvérek pedig gyakran látogatnak és vezetnek – kis és nagy – találkozókat Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában és Európában, a „Bizalom zarándokútja a földön” részeként.

TAIZÉ – ÉVENKÉNTI VILÁGTALÁLKOZÓK, melyek mélyebb értelmét és célját találóan foglalja össze a találkozók újra és újra ismétlődő alcíme: „A bizalom zarándokútja a Földön”.
  A következő találkozó 2007 év végén Genfben kerül megrendezésre.

TAIZÉ – ROGER TESTVÉR a 2. világháború borzalmait átélve, és az üldözötteket segítve jutott arra a felismerésre, hogy egész életét és lényét az egymás iránti bizalom és a kölcsönös kiengesztelődés ügyének kell szentelnie.

II. János Pál pápa 1986. október 5-én látogatta meg a Taizéi Közösséget. A közös imádság után  találkozott a Taizéi Közösség szerzetes testvéreivel.
„Kedves Testvérek, e rövid együttlét családias bensőségességében hadd fejezzem ki rokonszenvemet és bizalmamat irántatok azokkal az egyszerű szavakkal, amelyekkel XXIII. János pápa, aki annyira szeretett titeket, köszöntötte Roger testvért: "Ó, Taizé, ez a kis tavasz!" Azt kívánom, hogy őrizzen meg benneteket az Úr ebben a tavaszi rügyfakadásban, kicsinységben, evangéliumi örömben és a testvéri szeretet áttetsző tisztaságában.
Mindegyikőtök azért jött ide, hogy Isten irgalmasságában és testvéri közösségben éljen. Szeretetből Krisztusnak szentelve egész valótokat megtaláljátok, egyiket is, másikat is.
Ezen felül pedig, anélkül, hogy ezt kerestétek volna, tanúi lehettek annak, hogy mindenfelől ezerszámra özönlenek hozzátok a fiatalok, akiket imádságotok és közösségi életetek vonz. Mi mást gondolhatna az ember, mint hogy ezeket a fiatalokat Isten azért adta ajándékba és eszközül nektek, hogy adományotok örömében és frissességében együtt maradjatok, hogy tavasz legyetek mindazok számára, akik az igaz életet keresik.                                                    

Napjaitokat, mindennapi munkátokat, pihenéseteket, imádságaitokat Isten Igéje élteti, hatalmába kerít titeket, megőriz benneteket a kicsinységben, az Atya gyermekeinek kicsinységében, megtart benneteket mindenki testvérének és szolgájának a "nyolc boldogság" örömében.
Tudom, hogy ez a közösség egyedülálló, sajátos és bizonyos értelemben ideiglenes hivatása által sokakat csodálkozásra késztet, de értetlenségbe és rosszindulatba is ütközhet. Abban azonban biztos vagyok, hogy az összes keresztény közötti kiengesztelődés szenvedélyes vágyától hajtva, az egyház iránti szeretetetek miatt utat-módot fogtok találni, hogy ezután is Isten akaratának rendelkezésére bocsássátok magatokat.
Figyeljetek oda a különböző keresztény egyházaktól és közösségektől jövő kritikákra és javaslatokra, hogy ezután megtarthassátok azt, ami jó. Folytassátok a mindenkivel megvalósuló párbeszédet, de egy csöppet se vonakodjatok attól, hogy hangot adjatok saját várakozásaitoknak, saját elvárásaitoknak és elképzeléseiteknek. Így nem fogtok csalódást okozni a fiataloknak, és hozzájárultok ahhoz, hogy meg ne szűnjék az a Krisztus óhajtotta fáradozás, amelynek célja az egy és ugyanazon hitben gyökerező, a teljes közösséget felölelő, látható egység helyreállítása.
Tudjátok azt, hogy én a magam részéről mennyire sürgető szükségszerűségnek tartom az ökumenizmust. Tudjátok, hogy pasztorális elsőbbséget élvez szolgálatomban, és azt is, hogy ebben számítok a ti imáitokra.
Ti magatok a "közösség példázata" kívántok lenni s ezzel segítetek mindazoknak, akikkel csak találkoztok, hogy hűségesek maradjanak egyházi hovatartozásukhoz, ami részben neveltetésük gyümölcse, részben lelkiismereti döntésük eredménye. Ugyanakkor arra is ösztönzitek őket, hogy egyre mélyebbre hatoljanak a közösségnek abba a misztériumába, ami az egyház Isten tervében.
Krisztus, az egyháznak nyújtott adomány által, minden keresztényben fölszabadítja a szeretet energiáit és a kiengesztelődés követeinek, a békességszerzőknek széles ölelésű szívével ajándékozza meg és képessé teszi őket arra, hogy egyesítsék a minden egyes emberért, a teljes emberért vívott harcot a szemlélődés lelkületével.
Kedves testvérek, köszönöm nektek, hogy meghívásotokkal okot adtatok arra, hogy újra eljöjjek Taizébe. Áldjon meg titeket az Úr, őrizzen meg békességében és szeretetében.”

TAIZÉ-I IMAKÖZÖSSÉG A  SZENT GYÖRGY TEMPLOMBAN
Kedves Keresztény Testvérünk!
Ha jártál valamelyik taizé-i találkozón, bizonyára Te is ismered a taizé-i szellemiség alapgondolatát. E szerint a találkozók meghitt együttlétéből fakadó megújulásodat, hitbéli megerősödésedet nem tarthatod meg magadnak, hanem vissza kell térned saját közösségedbe, családi és munkahelyi környezetedbe, és ott kell megvalósítanod a bizalom és a kiengesztelődés lelkületét.
Ez azonban nem mindig könnyű, és az embernek támaszra, újabb és újabb megerősítésre van szüksége a hétköznapokban. Imaközösségünk is azért alakult, hogy ne kelljen megvárnunk a legközelebbi világtalálkozót, ha Taizé szellemét meg akarjuk újítani magunkban.
Az imaórák alapját a taizé-i énekek, és a közös imádság alkotják, melyben helyet kap az Evangélium, és a csendes elmélyülés is.
Imaalkalmaink szombatonként este, ¼ 8-tól vannak. Mivel jelenleg többségünk más városokban folytat tanulmányokat, mindig előtte egyeztetünk az összejövetelről.
Ezért azt kérjük, ha szeretnél hozzánk eljönni egy alkalomra, vagy csatlakozni imádságos együttlétünkhöz, vedd fel velünk a kapcsolatot!
Szeretettel várunk ezekre az alkalmakra akkor is, ha még nem ismered közelebbről a taizé-i találkozókat, sosem vettél részt ilyenen, de szeretnéd megtapasztalni ezt a lelkiséget!
 
Elérhetőségeink: vivabenedetto@gmail.comEzt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát
                           06-20/ 8080-107  Kiss Imre
                           06-20/ 8249-630 Gyömörei Csaba
                           06-20/ 8249-628 Salamon Zsuzsa
Iwiw-en: Taizések nagy „családja” J
Taizé honlapja: www.taize.fr  magyarul is!
                       
 
 TAIZÉ-I közösségünk története
Közösségünk több mint másfél évtizedes múltra tekint vissza Sopronban. Kezdetekben az akkor még gimnáziumi tanulmányait folytató Kálmán Imre (jelenleg már atya ) vezette az imádságos együttléteket .
Később a stafétát átvéve folytatódtak az imádságok. Több templomban is megfordultunk az évek folyamán ( Szent Orsolya, Szent Imre ) míg végül 2005-ben „haza” tértünk.
Közben jó kapcsolataink alakultak ki az evangélikus lelkészekkel és fiatalokkal is, így a mai napig ökumenikus lelkületűek a szombat esti ima-alkalmaink.
Rendszeresen részt vettünk az év végi „Bizalom zarándokútja” találkozóin, többek között Budapesten, Bécsben, Wroclawban, Barcelonában, Párizsban, Milánóban, s legutóbb 2006-ban Zágrábban…
1993-ban egy busznyian jártunk Taizében.
Ezekről a találkozókról hazatérve élményeinket megosztottuk a plébánia fiataljaival.

Részt vettünk a magyarországi regionális találkozókon is: Kecskeméten 1997-ben, valamint 2005-ben Esztergomban (mivel sajnos regionális találkozóból  eddig csak ennyi volt Magyarországon). 1989-ben Pécsett volt ilyen regionális találkozó, de mi akkor még nagyon fiatalok voltunk. J
Meghívásunkra két alkalommal tartott imádságot taizéi testvér a plébánián, először Shierif indonéz testvér 2003-ban, majd 2005-ben a szintén indonéz Francesko testvér.
2006 októberében egész hétvégés találkozót szerveztünk a plébánián Roger testvér halálának egy éves évfordulójára emlékezve. A színvonalas előadásokon, és imádságokon több mint negyven, az ország különböző településeiről érkező fiatal, és lélekben fiatal vett részt.
A találkozó sikerén fellelkesülve tervezzük a folytatást.
Rendkívül jó, és aktív kapcsolatokat tartunk fenn az ország több településén imádkozó taizé-s imacsoportokkal, többek között a győri testvér-közösségünkkel, Péccsel, Szombathellyel, Esztergommal is.